Marine Le Pen vasárnapi vereségével az EU elkerülte, hogy nyíltan euroszkeptikus elnöke legyen az egyik legfontosabb tagállamnak, a magyar külpolitika mozgástere azonban jelentősen beszűkülhet a következő időszakban - erről beszélt Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági elemzője a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adásában.
A tegnap este újraválasztott Emmanuel Macron francia elnök telefonon megegyezett Joe Biden amerikai elnökkel, hogy gyakrabban fognak egyeztetni globális kérdésekben, mint amilyen például az orosz-ukrán háború.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
A francia Ötödik Köztársaság történetére visszatekintve úgy tűnik, a legjobb második fordulós eredményeket egy Le Pen ellen való küzdelemben lehet elérni.
A belga média szerint a felmérések szerint Macron vezet a francia választásokon - számolt be a Sky News.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen a két jelölt közül elsőként adta le ma szavazatát az észak-franciaországi Henin-Beaumontban. Emmanuel Macron Le Touquet városában szavazott - számolt be a brit Sky News.
Emmanuel Macron üdvözölte a szavazókat, kezet fogott velük, és még egy kisbabát is kezébe adtak, amikor a szavazóhelyiségébe utazott. A francia elnök ezzel megsérthette a francia választási szabályokat - számolt be a brit Sky News.
Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál miniszterelnök „a demokrata jelölt” melletti voksra buzdította a franciákat abban a közös véleménycikkben, amely a Le Monde című, balközép irányultságú francia napilapban jelent meg csütörtökön.
Ki nyeri a vasárnapi francia elnökválasztást, hogy került minden eddiginél közelebb Marine Le Pen az elnökséghez, és milyen folyamatok alakították Franciaországot Emmanuel Macron elnök öt éve alatt. Ezekről, és a vasárnapi franciaországi elnökválasztással kapcsolatos más aktuális kérdésekről is beszélünk ma, azaz csütörtökön 14:00-kor a Portfolio Facebookján Somai Miklóssal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával és Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Emmanuel Macron francia elnök népszerűségi mutatója enyhén csökkent egy héttel az elnökválasztás előtt - írja a Bloomberg. A felméréskben így is vezet Marine Le Pennel szemben.
Nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával vádolta meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a franciaországi elnökválasztás második fordulójába jutott Marine Le Pent és több párttársát, köztük az apját is. – szemlézte a Guardian cikkét a Telex.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
